Miért az élet egy középszerű játék
*Ez a poszt a lolzok és pluszok kedvéért íródott, nem igényel más elfogadást, ezért nem szabad komolyan venni. A poszt egytől egyig banális, és ez a téma nyilvánvalóan nem először és nem másodszor merült fel (a szerző egyébként nem olvas ilyen hülyeségeket, ezért nem emlékszik egyetlen ilyen cikkre sem). A szerző nem vállal felelősséget a közönség esetleges életbeli csalódásaiért és elhárítja a felelősséget az olvasók esetleges öngyilkossági kísérleteiért.*
Szóval, úgy döntöttem, egy alkalommal követem a divatot, és posztolok valamit minderről. A bizonyos körökben kialakult hagyomány szerint figyelmen kívül fogom hagyni a dühös hozzászólásokat, szóval ne habozzatok kifejezni a szereteteteket, és írjátok őket.
Képernyőképek és szöveg szerzői jogvédelem alatt áll.
Műfaj: szimulátor.
Fejlesztő: ismeretlen.
Kiadó: rejtőzködik.
Megjelenés éve: nagyon régen.
Technikai szempont
Mi az első, ami szemet szúr? Természetesen a grafika. Itt nincs panasz, minden a legmagasabb szinten van, igazi 3D, sokoldalú modellek, dinamikus világítás és nagy felbontású textúrák. Az animáció és a speciális effektek a mesterek munkái. Összességében egy dús, gyönyörű látvány fogad minket.
A fizikai modell sem okoz panaszt, bár egyes helyszíneken előfordulhatnak zökkenők, de ezek apróságok. Még a ritkán használt törvények is megvalósították, amelyek nélkül simán meg lehetett volna lenni. Plusz a fejlesztőknek a figyelemért a részletekre.
Az optimalizálás is színvonalas, semmiféle akadozás és késlekedés nincs, az FPS mutató stabil.
A hang 3D-s, minden a modern szabványoknak megfelelő. Csak sajnálni lehet, hogy alapértelmezett háttérzene nincs, de ez a panasz nem a programozókra vonatkozik.
Összességében elmondható, hogy technikailag a projekt egyértelműen sikeres, és képes kielégíteni a legfinnyásabb ízlését is.
Történeti elem
Itt minden kettős. Egyrészt egy rendkívül nem lineáris játékunk van, amennyire csak lehetséges. Másrészt nem fogsz egy alkalommal felfedezni a lehetőségek ezredrészét, és ha van is újrajátszás, akkor a kezdete idejére már minden meg fog feledkezni.
A fejlesztők nem rejtettek el klasszikus küldetéseket. Majdnem klasszikus „sandbox” van, de gyakorlatilag korlátlan lehetőségekkel a cselekvéshez. Itt minden a játékos fantáziájától függ. Ha képes érdekes célt kitűzni, akkor a játék izgalmas lesz, és az akadályok ennek megfelelően generálódnak. Van csak egy „de” — az ilyen módon megszerzett küldetések nem biztos, hogy megfelelnek a játékos szintjének, és a felkészültséget előre csak hozzávetőlegesen lehet felmérni. De viszont bármilyen szinten lehet segítséget kérni más játékosoktól, ha ők természetesen beleegyeznek.
De a legnagyobb hátrány — a kötelező mellékküldetések, amelyek függetlenül a mi vágyunktól generálódnak. Ezek szinte mindig unalmasak és monotónak. Az izgalomhoz hozzátartozik a játékmenet sajátosságai, amelyekről viszont a következő blokkban.
Így végül egy teljesen zavaró történet hiányában vagyunk, hacsak a játékos maga nem képes azt létrehozni. Tehát a játék célja — célt kitűzni magunk elé (elnézést a tautológia miatt) és teljesíteni azt. Vitás döntés, nem minden játékosnak fog tetszeni.
Játékmenet
Itt minden szomorúbb. A legtöbb casual játékosnak szomorú, és kedve volna abbahagyni ezt a játékot. Túl sok változót kell figyelembe venni, túl sok paraméterre kell figyelni, és napi sok monoton tevékenységet kell végezni. Ez mind a dinamizmust, mind a játék szórakozhatóságát rontja.
De tényleg minden ennyire rossz? Dehogy. A „sandbox” itt is! Számos tevékenység vár rátok, amelyeket az átlagos játékosok találtak ki a játék alatt. És szabadon kitalálhatjátok a sajátjaitokat!
De itt van a fő hátrány — túl szigorú büntetések a kudarcok esetén. És ha a legtöbb jelentéktelen küldetés esetén a büntetés csupán az elveszett idő és a megszerzett osztalékok elmaradása lesz, akkor bizonyos tevékenységek esetén a karakter teljes elvesztése is lehetséges.
A karaktered elvesztése pedig más játékosoknak vagy váratlan körülményeknek köszönhetően is megtörténhet. Természetesen a szerveres berendezések a legmagasabb szintűek, és nincs zökkenő, de néha előfordulhatnak véletlen (vagy valamiféle ok miatt) események, ami miatt sok játékos egyidejűleg game over-be kerülhet.
A mentések a szokásos értelemben nem lehetnek, ez mégis egy multiplayer játék, de legalább lehetne a karakter biztonsági mentésének lehetősége. Habár ki tudja, talán idővel valaki végrehajt egy újabb küldetést, ami lehetővé teheti ezt a lehetőséget. De eddig azt kapjuk, amit kapunk.
Itt valóban egy érdekes játékmeneti sajátosság került szóba — a játék lehetőségeinek bővítése a küldetések végrehajtása során.
Összességében itt a fejlesztőt a részletekre való figyelem sújtotta. És közöttük keményvonalas játékosok is voltak.
Összegzés
Összegzésképpen a játék elég nehéz, de rengeteg érdekes lehetőséggel bír. Sajnos a játékosnak át kell verekednie magát számos nehézségen, játékbeli és motivációs szempontból is, ezért sokan egy bizonyos időpontban abbahagyják, és a megszokott rutinszerű napi feladatokat továbbra is végrehajtva játszanak más, egyszerűbb és érthetőbb játékokkal, sőt gyakran egyedüli játékokkal is. Mint egy kolosszus, az élet a saját súlya alatt kockázatot vállalhat. Vagyis a játékosok fogják letartóztatni. Hát, élvezzük az életet — meglátjuk.