A Torchlight II egy számítógépes szerepjáték, amelyet a Runic Games stúdió fejlesztett és 2012 szeptemberében adtak ki. A globális kiadók a Perfect World és a Runic Games, a Torchlight II pedig a Steamen keresztül terjed. Oroszországban a kiadó a "1C-SoftClub".
Az első Torchlight 2009-es megjelenésekor a játékosok számára elsősorban a Diablo sorozattal való hasonlósága miatt kedvelték, ami nem meglepő, hiszen a Runic Games mögött álló fejlesztők annak idején a Diablo II elkészítésében is részt vettek. A Torchlight megkapta a jól megérdemelt népszerűségét, bár a zseniális projekt státusáig nem jutott. Néhány év múlva meg kellett volna jelennie a Diablo III-nak, amelyre a játékosok hadának nagy reményei fűződtek, akik a sorozat és a műfaj iránt rajongtak. Nos, a Torchlight-ot játszották, dicsérték, és egy idő után mindenki elfelejtette. De a Runic Games falain belül már javában folyt a Torchlight II fejlesztése, figyelembe véve a játékosok kifejezett véleményeit és kívánságait, akik az első részt próbálták ki.
2012 tavaszán, miután a Diablo III megjelent, nem mondhatjuk, hogy a Blizzard alkotása minden(hol) kirobbanó sikerrel debütált. Voltak kifogások, félreértések, és nyílt sérelmek a neves fejlesztő iránt. Ennyi éven át folyt a fejlesztés, de a kockázati tényezőket nem tudták mind figyelembe venni. Ezzel szemben a Torchlight II-t valahogy nem várták annyira, és a projekt megjelenése viszonylag csendes volt. Igen, grafikai szempontból a játék gyengébbre sikeredett, nem volt benne globális bolt, a harcok nem voltak lélegzetelállítóak, de mindezek ellenére sokan a Torchlight II-t a Diablo III-hoz hasonlították, sőt még magasabbra is. Ennek az az oka, hogy a Torchlight II sokkal inkább a játékosok iránti lojalitást mutatott a Diablo III harmadik részéhez képest. Ez már a részletekben is észlelhető. Például nem kötelező online játszani, hiszen a Torchlight II-nek van egy egyszereplős játékmódja, valamint a mostanra szinte eltűnt LAN-módja is. Ráadásul a játékos kiválaszthatja a számára legmegfelelőbb nehézségi szintet.
Történeti szempontból a Torchlight II, természetesen, elmarad a Diablo III mögött, de játékmenet szempontjából minden nagyon jól áll. Mindenekelőtt a játékosnak ki kell választania, hogy melyik osztállyal akar játszani (kezdetben négy volt: mérnök, varázsló, berserker és kóborló). Itt meg kell jegyezni, hogy az osztályok sokoldalúak, azaz például a berserker nem csupán egy buta barbár, aki a hideg fegyverek használatára összpontosít, hanem sikeresen bánik a mágikus varázslatokkal is. Aztán természetesen kiválaszthatja a nemet, változtathat a megjelenésén, valamint dönthet a háziállatáról – bármilyen bulldog, macska vagy valamilyen gyíkféle szerzet. A háziállatok a Torchlight II fontos játékbeli elemei. Ők megtámadják az ellenfeleket, kezelik a leltárukat, és szintet emelhetnek, de legfontosabb funkciójuk, hogy a város területén eladható „lomokat” szállítanak. Csak oda kell adnia a kutyának, macskának vagy falkának a megfelelő parancsot, és várnia kell, amíg a kisebb testvérek visszatérnek.
A Torchlight II-ben egy meglehetősen kiterjedt játéktér található, amely zónákra van osztva. A térképek véletlenszerűen generálódnak, így a játékosnak nem kell ugyanazon a helyen utaznia. Az összes tele van szörnyekkel és főnökökkel, akik védik az utat a kincsekhez, vagy akadályt jelentenek a feladat teljesítéséhez. A játékmenet összességében a szintfejlesztésre, a képességek fejlesztésére és az új készségek elsajátítására épül. Na meg az újonnan felfedezett helyszínek felfedezésére, természetesen.