Kínos kérdések.
Leliana ártatlanul, pislogva: - Morrigan, mondd, miért nem viselsz melltartót napközben, és miért csak akkor veszed fel, amikor a parancsnokunk sátrába mész?
Morrigan: - Nos, mondhatni, nem meglepő. De hogy lehet az, hogy testtől lábujjig vérrel vagy elkenve, ha harc közben 30 lépés távról lősz?
Oghren: - Jobb, ha megkérdezed, hol tartogatja a parancsnok a cuccait. Csak a páncélokból tíz van. És semmi nem látszik!
Főhős: - Mindenki fogja be! Tudjátok, hol van. Pont ott, ahonnan a harc közben a gyógyszereket és üvegeket hozogatjátok.
Leliana: - Miért van Morriganak külön helye a saját tűzével, míg a többieknek egyet kell használniuk? Igazságtalanság!
Főhős: - Igazságos. Leliana, ha aludnál és ennél Morrigan mellett... A csapatunknak még szüksége van egy íjászra! Inkább mondd el, miért engedjük meg magunknak, hogy az utcán öltözködjünk, mindenkinek a szeme láttára!
Oghren: - Parancsnok, ahelyett, hogy okoskodsz az öltözködésről, amit a parancsod miatt csinálunk, inkább mondd el, miért alszunk a szabad ég alatt, amikor van egy teljes kastély, ahova valamiért nem tudunk belépni!
Főhős: - Ott koszos, hideg van, és egyáltalán...
Alistair: - És még, parancsnok, észrevettük, hogy tudod, ki és mi lesz a zárt ajtón túl. Vagy egy teljesen ismeretlen helyen. Próféta vagy? Mondd meg, mikor halok meg?
Morrigan: - Igen, igen! Amikor Orzammart elértünk, azonnal rohantál a kereskedőhöz, megálltál mellette, elindítottál egy beszélgetést a gyerekkoromról a Vad Területeken, majd megvetted azt a tükröt, amiről beszéltem neki! És a sunyi pofáddal nekem nyomtad, én meg mint egy bolond majdnem elsírtam magam az örömtől!...
Főhős: - Igen, biztos, hogy el fogsz sírni, aha. Hát, aajándékokról szólva. Hová lett az az ajándékhalom, amit mindenkinek személyesen átadtam? Időközben még örömödben is remegtél tőlük. Hol az a tükör, Morrigan? Leliana, hol a cipő? Sten, hova lett a portréd? Ja, és egyébként mi ez a szokás, hogy egymásra nézve cinikus megjegyzéseket tesztek, néha meg egymás hátának háttal álltok?
Oghren: - Nem, parancsnok, inkább mondd meg, honnan van egyszerre 1000 aranyad! Mi 10 ezüsttel aludtunk a táborban, reggel pedig a kereskedőnél 1000 aranyat mutogatsz!
Főhős: - Ma-a-a-a-lach! Ez az istenek ajándéka!
Alistair: - És az istenek arra kényszerítik Stent, hogy már egy hete csak alsónadrágban álljon a táborban?
Főhős: - Ha akarja, akkor áll. Az ő dolga.
Leliana: - Hát persze, először kényszerítetted, hogy vegye le a ruháit, aztán meg mondod, "az ő dolga"... Parancsnok, miért mész bordélyba, és veszel ott lányokat, ha amúgy is folyamatosan csókolózol Morrigannal mindenkinek a szeme láttára, és húzod a sátrába? Nem vagy roi?
Morrigan: - Még egy ilyen kérdés, Leliana, és póká változtatlak!!!
Leliana: - De nem változtatsz! Kérlek, miért mondasz nekem ocsmány dolgokat, ha csak egyszer ránézek a parancsnokra, miközben itt állsz a bordélyban, és csak az árakról beszélgetsz! Hát nem egy féltékeny dög találtatott!
Oghren: - És még, bármilyen helyen megállunk, Dennerim közelében, Redcliffe közelében, az erdők mellett, a táborhely mindig olyan, mint a múltkori, vízfolyás!
Wynne: - Nagyon érdekelne, hogyan tudsz egy gyógyszeres doboz porával egy törött koponyát vagy karot kevesebb, mint egy perc alatt meggyógyítani. Ez egy olyan szuper ragasztó?
Morrigan: - És végül, mikor mesélsz arról, hogyan tud a szellemed belénk költözni, még akkor is, ha te magad kómában fekszel a harcmezőn, halálközelben!
Főhős: - Valami kattan a fejetekben! Kattan-kattan - így költözöm be.
ÚGYHOGY MINDEN IGENCsak EGYSZERŰ!